Kicsit elfoglalt voltam mostanában,mert anya megnyugtatására egyfolytában híznom kellett, úgyhogy nem nagyon volt időm írni, de azért dokumentáltuk az eseményeket:)
Voltak nálam ugyanis a Dédszüleim és mindenki nagyot sírt- igaz a felnőttek meghatottságukban, én inkább a kaja miatt. De nagyon örültem neki, hogy eljöttek a hosszú útra,hogy lássanak engem.
Múlt héten Dóri nagynéni segített és úgy figyelte a légzésemet,hogy apáék kidobhatták volna a légzésfigyelőt:)
Fürüdni továbba is szeretek, csak akkor rezegtetem a számat, ha már NAGGYYOOOOONN ÉHHHEEEESSSSS vagyok!!!!
Már az első hetekben nagy sétákat teszek a környéken, ismerkedek a területtel, így a nagyszüleimmel és a kutyahaverokkal a kilátóhoz is eljutottam :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése